Elfeledett vers

Sebem majd gyógyul,
de még mindig érzem.
Összeforr lassan,
de sosem egészen.

Fájdalmas felejtés árán
szabadulni örök.
Kilököm tüdőmből a piszkot:
'Gabalyodott körök.

Pont a rengetegben.
Üres szobában gyertyaszál,
egyedül befészkelődve,
hintaszékem úgy dobál...